Üdvözlünk Pusztaradvány Községben

Üdvözlünk  gyönyörű településünkön, amely a festői Cserehátban fekszik. Örömmel biztosítjuk számodra az összes szükséges információt, hogy kiélvezhesd Pusztaradvány minden szépségét.


Pusztaradvány község Borsod-Abaúj-Zemplén megye északi részén, a magyar-szlovák határ közelében fekszik. A legközelebbi város Encs, mely közúton 21 km távolságra van. Lakóinak száma 249 fő, mely lélekszámban jelentős a roma nemzetiség aránya.
A település intézményhálózata rendkívül szerény, csupán a közfoglalkoztatás és a falugondnoki rendszer működtetése biztosítja az önkormányzat alapfeladatainak ellátásához szükséges intézményi hátteret. Községünket területi elhelyezkedése, társadalmi-gazdasági helyzete alapján az elmaradott térség halmozottan hátrányos helyzetű településeként tartják nyilván.

RÖVID TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS

A tatárjárás időszakában (1241-42) a térség falvai lassú elnéptelenedésnek indultak és ezért a kihalt, gyéren lakott koronabirtokokat, az ország újjászervezés (1243-1250) időszakában a király eladományozta, az "újjáéledés" reményében.
A település első (fellelhető) írásos emléke is ezen időszakból való, amely azzal kapcsolatos, hogy IV. Béla király a "bajban" is hűséges emberének Detrének ajándékozta "örökös szállásául".
Aba Amade nádor 1311-ben történt erőszakos halála után fiai, és Detre unokái (település tulajdonosai) Csák Máté mellé álltak, majd együttesen Károly Róbert (1307-0342) ellen fordulnak. Az 1321-es Rozgonyi-csatában elsöprő győzelmet arató Károly Róbert elvette ellenségei földterületeit, ezáltal a település is a koronabirtokba került.
Felkus fia György 1333-ban 50 márkáért visszavásárolja a család részére a települést, amelyet átad lányának Zugkának. Felkus utódai (unokái) vették fel a településről a Radványi nevet.
A Detre-család férfiágának kihalása után hosszas per indult meg a területért, amelyet 1397-ben Zsigmond király zárt le azzal, hogy a bolgár hadjáratban hűségesen mellette harcoló Radványi Máténak ítélte. A pereskedés a gazdátlan javakért még 1409-ben is folytatódott.
A település lakossága a XV-XVII. században jelentősen nem változott, az itt élők az erdő, és mezőgazdaságból éltek valamint az uradalmat szolgálták ki.
Az 1564-es évben Radványi Agatha eladta a radványi és szemerei birtokrészeit a Kelemen családnak, amely ezután nem került vissza a család tulajdonába.
Az 1640-es évben a portyázó török hadak betörtek a térségbe és feldúlták a településeket, aminek következtében Pusztaradvány jobbágytelkei elnéptelenedtek. A falut birtokosai 1730-ban a II. Rákóczi Szabadságharcot lezáró időszaka után magyar és ukrán telepesekkel népesítették be. Az 1675-ös évben a település a szemerei castellumhoz tartozott.
A település újjáépítése az 1750-es évektől dinamikus lett, ekkor alakult ki a település szerkezete és a meghatározó épületállományai, ami gazdasági és közigazgatási fejlődést indukált.
A település dinamikus fejlődését az 1831-es Észak-magyarországi kolera járvány vetette vissza. A járvány kialakulásával elindult egy lázadás (a nép azt hitte, hogy a kolerát az urak terjesztik) is, ami súlyosbította az amúgy is kétségbe ejtő helyzetet.
Az 1920-as Trianoni békekötés következtében megcsonkult Magyarország Abaúji térsége vezető szerepet betöltő település nélkül maradt, és a kereskedelmi útvonalak elvesztették régi szerepkörüket. Ez a kialakult állapot nagyon megviselte a térséget, valamint a településeket, ami által egy gazdasági visszaesés is indukálódott.
Az 1950-es években a szocializálódott országban kialakult a tanácsi rendszer, amely 1966. 10. 01-én átalakult közös tanácsi rendszerré. A közös tanácsi rendszerbe Hernádvécsén kívül Hernádpetri és Pusztaradvány települések tartoztak.
A rendszerváltás utáni (1989-90) demokratikus folyamatok által új közigazgatási rendszer szerveződött, amelyben Hernádvécse központtal Hernádpetri és Pusztaradvány települések viszonylatában körjegyzőség jött létre.
A településen lévő, országos védelem alatt álló, műemléki jegyzékben szereplő épület nincs.

HELYZETELEMZÉS

A település földrajzi elhelyezkedése, adottsága, főbb demográfiai jellemzők
Pusztaradvány község Borsod-Abaúj-Zemplén megye északi részén, a magyar-szlovák határ közelében fekszik. A település közigazgatási területén a 2627. számú országos közút található, amely közvetlenül (Hernádvécsén keresztül) beköti a települést az M3-as főközlekedési (M30-as gyorsforgalmi) útba. Az út a település belterületének a déli részét érinti, valamint összeköttetést biztosít Hernádvécse és Szemere településekkel.Az önkormányzat által ellátott feladatok és működtetett intézmények, humán erőforrások alakulása
Egészséges ivóvízellátás
A víz jelentősége a társadalmi fejlődés minden korszakában igen fontos volt és fokozott mértékben növekszik korunkban, amikor az ipari és mezőgazdasági termelésből, az életmód változásából származó igények minden eddigi mértéket meghaladnak.
A településen a közüzemi ivóvízhálózat 1997 óta a közigazgatás belterületének teljes egészében ki van építve, ami jelenleg 1,6 km hálózat hosszban van kialakulva.
A vízellátó rendszer üzemeltetésével - annak megépítését követően - a Borsodvíz Zrt-t bízta meg az önkormányzat.
Szennyvíz
A település közigazgatási területén a szennyvízcsatorna hálózat nem került kiépítésre. A településen élők ingatlanain keletkező szennyvizek eltávolítása szippantós kocsis rendszerben történik.
A természeti táj fokozott védelme miatt az alábbi intézkedés szükséges:
a szennyvízcsatorna hálózat kiépítése, vagy
a létesítendő szennyvíztározók vízzáróságának megkövetelése, és természetesen a régiek ilyen célú átalakítása.
Gázellátás
Az önkormányzat 2002-2008 években eredménytelenül pályázott a települési gázellátás megvalósításának támogatására, így a gázellátáshoz szükséges rendszer nincs kiépülve.
Közvilágítás
A közvilágítás alapvető fontosságú közszolgáltatás, melynek feladata:
a gépjárműforgalom biztonságának javítása,
a lakosság biztonságérzetének fokozása,
megfelelő komfortérzet biztosítása,
a településről formált kép kialakítása, a település jellegzetes megjelenítése.
A közvilágítási berendezéseket az önkormányzatok építtetik. Korábban az elkészült létesítmények könyvjóváírással az áramszolgáltatók tulajdonába kerültek. Az áramszolgáltatók lettek az üzemeltetők is, míg az önkormányzatok fogyasztóként, díj ellenében kapják a közvilágítási szolgáltatást.
Az elektromos ellátottság a községben légvezetékes rendszerrel teljes mértékben megoldott, mely rendszer a település ingatlanai részére 129 MWh villamos energiát szolgáltat.
A település egyes részeinek arculatához, patinásságához, valamint a természeti és épített értékek turisztikai megjelenítéséhez szem előtt kell tartani a légvezetékek földbe helyezését.
Helyi közutak
A települési önkormányzat feladata a helyi közutak és közterületek fenntartása, illetőleg a helyi közutak fenntartása kötelező önkormányzati feladat.
A település közigazgatási területén a 2627. számú országos közút található, amely közvetlenül (Hernádvécsén keresztül) beköti a települést az M3-as főközlekedési (M30-as gyorsforgalmi) útba. Az út a település belterületének a déli részét érinti, valamint összeköttetést biztosít Hernádvécse és Szemere településekkel.
A helyi önkormányzati utak a település belterületén lévő, az úthálózat nagy százalékát alkotó utak, amelyeknek az elsődleges funkciója az összeköttetés megteremtése, valamint a lakóingatlanok megközelítése.
A településen 3,07 km hosszú kiépített úthálózat van, amelynek mintegy 30 %-a rossz, 30 %-a közepes, és 40 %-a jó állapotban van.
A földes dűlőutak a mezőgazdasági területek megközelítését biztosítják, valamint a lakott területekkel kapcsolják össze a nem beépítésre szánt területeket.
A település területén kerékpárút nincs kiépítve. A vasúti közlekedésbe nincs a település bekapcsolva, a legközelebbi állomás Novajidrányban található.
Köztemető
Az ember mindig nagy gondot fordított halottainak eltemetésére. A települési önkormányzat köteles gondoskodni a köztemető fenntartásáról. Ennek garanciális jelentősége van, és a feladatellátás nem lehet mérlegelés kérdése.
A településen egy temető működik, mely az önkormányzat tulajdonát képező köztemető. Az önkormányzat a temetőben ravatalozót tart fenn, mely a gyász-szertartáshoz szükséges kellékekkel rendelkezik. 2002 évben pályázati támogatással koporsóhűtő beszerzésére került sor.
Egészségügyi ellátás
A háziorvosi körzetet Hernádvécse - Hernádpetri - Pusztaradvány községek alkotják. A háziorvosi teendőket helyettesítéssel a novajidrányi körzeti orvos látja el. Orvosi rendelésre helyben hetente egy alkalommal kerül sor.
A teljes körű alap egészségügyi ellátás helyben nem valósul meg, mivel a háziorvosi betegellátás mellett nem működik gyermekorvosi és fogorvosi rendelés. A gyermek- és fogorvosi ellátás szempontjából a település lakossága az Encsen működő ellátási körzethez tartozik. Az orvosi ügyelet Encsi központtal szerveződött.
Gyógyszertár legközelebb Encsen található.
A település szakorvosi rendelőkörzet alapján Encshez tartozik.
A védőnői körzetet Hernádvécse - Hernádpetri - Pusztaradvány községek alkotják. A védőnői teendőket főállású védőnő látja el.
A település az Encs Városi Mentőállomáshoz tartozik.
A településen az állatorvosi ellátást a szalaszendi állatorvos biztosítja. Rendelési idő nincs, az alkalmi bejelentések alapján látja el a felmerülő feladatokat.
Óvodai nevelés és általános iskolai oktatás
Az óvodai nevelés a települési önkormányzat kötelező feladata.
A településen óvoda nem működik. Az óvodai nevelési feladatok ellátása Hernádvécse községben történik az újonnan épült, korszerű óvodában. Az óvoda közös működtetésére Hernádvécse és Hernádpetri községekkel társulási megállapodást kötöttünk. A megállapodás lényege, hogy a normatív támogatás feletti költséget a társult önkormányzatok igénybevétel-arányosan térítik meg.
A hernádvécsei óvoda korábbi alacsony kapacitása miatt több szülő gyermekét a szemerei óvodába íratta be és járatja. Ezen gyermekek óvodába történő szállításáról Szemere község önkormányzata gondoskodik.
A településen iskola nem működik, a képviselőtestület 1995 évben döntött az összevont osztállyal működő helyi általános iskola működésének ideiglenes szüneteltetéséről. . és az általános iskolai oktatás
Az általános iskolai oktatási feladatok ellátása Hernádvécse községben történik. Hernádvécse és Hernádpetri önkormányzatokkal közös tulajdonban áll a 2010 évben megújult, korszerűen felszerelt általános iskola, melynek üzemeltetéséről a KLIK gondoskodik.
Az intézményben 8 évfolyamon 11 csoportban folyik az oktatás. Jelenleg 210 gyermek oktatását látják el.
Önkormányzatunk tagja az Encsi Többcélú Kistérségi Társulásnak, melynek keretén belül ellátásra kerülnek a korábban Közoktatási Ellátási Körzet által ellátott feladatok.
Falugondnoki szolgáltatás
Községünkben nem működik sem általános iskola, sem óvoda, az óvodás gyerekeket Hernádvécsére a falugondnoki gépjárművel szállítjuk. A betegek orvoshoz történő szállítása, a gyógyszerek beszerzése is mindennapi feladat. A település elszigetelt, rossz közlekedési viszonyokkal rendelkezik, a falugondnoki gépkocsival biztosítjuk a lakosság alapellátását szolgáló, azt javító bevásárlásokat, segítjük a tartós fogyasztási cikkek beszerzését, szállítását. Igény szerint gondoskodik az időskorú lakosság részére biztosított szociális ebéd szállításáról. A falugondnoki szolgálat 1991 óta működik a községben.
Szociális alapellátás
A gyermekek napközbeni ellátása az óvodában, illetve az általános iskolában történik, a gyermekek étkeztetéséről a hernádvécsei Konyha gondoskodik.
Házi segítségnyújtás keretében biztosítjuk az önmaguk ellátására nem képes személyek részére az étkeztetést, igény szerint a háznál történő gondozást.
A családsegítést és gyermekjóléti feladatokat formában a Novajidrányi Szociális Alapellátást Biztosító Intézmény látja el.Vízrendezés és csapadékvíz elvezetés
A tevékenység tartalma a vizek kártételei elleni védekezés.
Az önkormányzat a közfoglalkoztatásban résztvevők bevonásával gondoskodik a csapadékvizek elvezéséről, a megelőzés érdekében a vízelvezető árkok tisztításáról. A csapadékosabb időjárás következtében az utóbbi idő tapasztalata, hogy át kell gondolni és tervet kell készíteni a csapadékvíz elvezetésére vonatkozóan.
Közterületek fenntartása
Az önkormányzat a közfoglalkoztatásban résztvevők bevonásával gondoskodik a közterületek fenntartásáról. Ezen tevékenységének körében szükség szerint a zöldterületek kaszálásáról, parkosításról, a település virágosításáról, gondozásáról gondoskodnak.
2011 évben megvalósult a játszótér építése. Fokozott figyelmet kell fordítani a játszótér állapotára és az eszközök biztonságosságára.
Köztisztasági és településtisztaság biztosítása
Az egyes helyi közszolgáltatások kötelező igénybevételéről szóló törvény szerint a helyi közszolgáltatás szervezett ellátása kiterjed a települési szilárd és folyékony hulladék összegyűjtésére, elszállítására és elhelyezésére. A jogszabályok szerint a szolgáltatást az ingatlan tulajdonosának kötelezően igénybe kell venni.
A közszolgáltatás ellátása a változó jogi környezetben is folyamatosan biztosított.Kéményseprő-ipari tevékenység biztosítása
A kéményseprő-ipari közszolgáltatást a megyei önkormányzat köteles biztosítani, azonban a lakosság és az önkormányzatok igénye alapján az Abaúji térség kezdeményezte a szolgáltatás magához való vonását.
Az önkormányzatok ezen hatáskört 1999 évtől átvállalják. A közszolgáltatás elvégzésre kiírt pályázat nyertese a LUTHERM Kft. lett, mely a mai napig végzi ezen tevékenységét.
A feladat átvállalására azért került sor, mert így a tevékenységgel kapcsolatos ügyintézés a lakossághoz közelebb került.
Helyi tűzvédelem
A településen a tűzoltási szakfeladatok ellátását az önkormányzati intézményi keretek között működő Encsi Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság látja el.
Közbiztonság helyi feladatai
Ezen feladat ellátása 3 részre tagolható, így az állami feladatban való közreműködésre, a polgárőrség működtetésére, vagy szervezetének segítésére, illetve a mezőőri szolgálatra.
Az encsi Rendőrkapitányság keretében szerveződött körzeti megbízott hálózathoz tartozik községünk, legközelebbi iroda Novajidrányban működik.
A településen sem önkéntes alapon szerveződött, sem az önkormányzat által szervezett polgárőrség nem működik.
Az önkormányzat nem vállalta fel a mezőőri szolgálat létrehozását.
Kultúra
A községben mozgókönyvtári szolgáltatás működik.
2001 évtől kezdődően immár hagyományként rendezzük meg augusztus hónapban a Falunapot.
Az önkormányzat szervezésében évről-évre Pünkösd előtt köszöntjük és vendégül látjuk nyugdíjas lakosainkat.
A faluban élő gyermekek részére minden évben Mikulás-csomagot biztosítunk.
Az önkormányzat valamennyi család részére szaloncukrot, és költségvetési lehetőségeihez mérten élelmiszer csomagot biztosít karácsonyra.
Foglalkoztatás, munkanélküliség
A korábban Miskolci nagyüzemekbe ingázó munkavállalók folyamatosan veszítették el munkahelyüket. Munkalehetőséget helyben csak az önkormányzat tud biztosítani.
Az aktív lakosság 72 %-a munkanélküli, többségében szociális ellátásban részesülnek, valamint az önkormányzat által szervezett közfoglalkoztatásban vesznek részt.
A foglalkoztatás javítása érdekében szükséges annak keresése, hogy a településen kedvezőbbé tegyük a munkahelyteremtő vállalkozások működését.
Etnikai kisebbségek jogainak érvényesülése
Községünkben az 1994 évi önkormányzati választásokkal egyidejűleg sor került a helyi cigány kisebbségi önkormányzati választásokra is. Ezen időponttól kezdve működik a községben a roma nemzetiségi önkormányzat, mely önkormányzat működésének segítésére a helyi önkormányzat keretrendeletet alkotott. A két önkormányzat között kialakult kapcsolat, együttműködés jó.
Környezeti állapot
Településünk a Hernád folyó völgyéhez tartozik. A Zempléni Hegységet a Csereháttól elválasztó Hernád folyó Észak Kelet-Dél Nyugati irányú völgyében és a betorkolló patakok völgyeiben védett első kategóriájú lakott és külterületi telkek fekszenek. Jelentős légszennyező emissziójú termelő cég nem működik a régióban.
A völgy északi részéhez legközelebbi ipari létesítmények Szlovákiában a Torna völgyében és a Hernád völgyében Kassától délre működnek, légszennyező hatásukat a domborzati viszonyok korlátolják. A Kelet-Szlovákiai Ipari egységek (kohászat, papírgyár, hulladékégető) a Hernád völgy magyar területének északi részén okozhat eseti légszennyezettséget. A Hernád völgyének levegő minőségét részben a települések kommunális kibocsátásai, részben a közlekedéssel kapcsolatos légszennyezés befolyásolja. A terület nyugati határánál futó 3-as főút, valamint a 90-es vasútvonal mérsékelt forgalmú. Ezek a közlekedési vonalak kisebb befolyással vannak az érintett lakott területek levegő minőségére.
A településen jelentkező levegőszennyezési források:
A település főútjának gépjármű forgalma
A téli időszakban a vegyes tüzelésű kazánok, fűtőberendezések füstkibocsátása
A területen a földutak miatt a porterhelés nagy, de ezeken a forgalom nem jelentős.A falu a Petri patak vízgyűjtő területéhez tartozik, amely Észak-Déli irányban áthaladva a település kül- és belterületén a Hernád folyóba szállítja az összegyűjtött vizeket.
A település a felszíni vizek viszonylatában B érzékenységi kategóriába tartozik. A talajvíz-szint a völgyben átlagosan 6 méter mélységben alakult ki, amely a csapadékos periódusokban megemelkedik. Az artézi kutak nem mélyek, de vízhozamuk csekély, ezért hasznosításuk nem célszerű.
A település zöldfelületei alatt a terek, parkok, sportterületek, temetők, erdőterületek, vízpartok és az utcai zöldterületek mint különálló egységek és mint komplex összefüggő területek szerkezeti egységeit értjük. Problémát jelent, hogy a község vonatkozásában az egyes szerkezeti elemek között nincs meg az összeköttetés, így nem beszélhetünk komplex zöldfelületről.
A település a Petri-patak mentén létrejövő egyutcás úti-falu szerkezetből alakult ki a jelenlegi formájára.
A település jelenlegi szerkezete: egy olyan egyutcás úti-falu szerkezet, ahol az úthálózat zsáktelepülésekre jellemző "U" alakú.
A táj jellegét legfőképpen a domborzat határozza meg, a dombok által körbezárt völgy és a völgyben elterülő település.
Az erdőterületeken jellemzően keményfás ligeterdők, égerligetek, cseres és gyertyános tölgyesek találhatók.
A mezőgazdasági területhasznosításra jellemző a kultúrnövények (búza, árpa, kukorica, napraforgó) termesztése és a gyümölcsösök (fekete ribizli, szeder, barack).
A település területe vadászati szempontból jellegzetesen vegyes vadas terület, ahol a térségben élő összes állatnak biztosítottak a megfelelő életkörülmények.
A település hazai és nemzetközi kapcsolatrendszere
Pusztaradvány önkormányzata a jogszabályból eredő és az önállóan vállalt közigazgatási feladatait Novajidrány, Garadna, Hernádvécse és Hernádpetri önkormányzatokkal együttműködve, közös hivatal fenntartásával látja el.
Önkormányzatunk az Encsi Többcélú Kistérségi Társulás tagja.






Községháza

3874 Pusztaradvány, Kossuth út 29.
hvecse@enternet.hu
Tel.: 0646/448-208, Fax.: 0646/448-201

Novajidrányi Közös Önkormányzati Hivatal

3872 Novajidrány, Kossuth utca 111.
0646/548-101